Dr. Buzder Tímea embriológus blogja

Embrioblog

Embrioblog

TFF, avagy az embriológus rémálma

2019. június 11. - Embrioblog

Általános kérdés szokott lenni a páciensek körében, hogy volt-e már olyan, hogy a petesejtek közül egy sem termékenyült. Igen, sajnos ritkán előfordul, ezt a jelenséget hívjuk total fertilisation failure-nek, röviden TFF-nak. Valamilyen oknál fogva a petesejt vagy a spermium nem aktiválódik, genetikai tartalmuk nem tud egyesülni. A szakirodalom azt mondja, hogy ICSI megtermékenyítéskor ez az esetek 1-3%-ában fordul elő, és nagyobb részt a petesejtek aktiválódásának hiányából adódik. Technikai modifikációkat követően a következő ciklusok 85%-ában a megtermékenyülés létrejön. Különböző módszerekkel a spermium és a petesejt is aktiválható.

toff.jpg

@embriostories az instagramon

Oliana String-Az élet fonala?

Két évvel ezelőtt az ESHRE-n (European Society of Human Reproduction and Embryology) Genfben volt egy érdekes előadás egy jelenségről, amit szoktunk látni az embriókban, de szerepe tisztázatlan. Ezek az Oliana húrok/fonalak. Hogy miért vannak benne az embriókban máig nem tudjuk biztosan, valószínű a fragmentációval kapcsolatban játszanak szerepet. Az embriók 77%-a tartalmazza, jelenlétük nem függ össze a genetikai tartalommal, valamint a beágyazódás valószínűségével. Két sejtes stádiumban válnak láthatóvá és nagy valószínűséggel fragmenteket húznak ki az embriókból.

 

day5_3.jpg

 

Alacsony AMH, magas FSH-Amikor meg vagyunk lőve

Az AMH-t, vagy Anti-Müllerian hormont a petefészekben lévő tüszőket alkotó granulosa sejtek termelik. Mennyisége a petefészkek "petesejt-tartalmára" utal, ami egy mennyiségi, nem egy minőségi pereméter. Vizsgálata 2002-ben került a gyakorlatba. Választ ad arra a kérdésre, hogy van-e elég petesejt a spontán teherbeesés, vagy a sikeres IVF kezeléshez.

Szintje nem változik a ciklus során, bármikor levehető, 0,7 és 3 ng/ml között normálisnak tekinthető, a menopauza előtt kb. 5 évvel rohamosan csökken. Ezt a csökkenést okozhatja az életkor, korai petefészek kimerülés, bármilyen petefészket érő hatás, pl. endometriózis, ciszta, méhen kívüli terhesség okozta műtétek, stressz, nem megfelelő táplálkozás, elhízás, D-vitamin hiány.

Megtörténhet-e a csoda? Lehet-e növelni a lecsökkent AMH szintet? Összeszedtem, szakirodalmi adatok alapján a felsoroltak talán javíthatják a petefészkek "állapotát" (ez nem volt mindenhol szignifikáns):

D-vitamin, DHEA, Q10, Melatonin, L-Arginin, Hasi masszázs, Akupunktúra, Stresszoldás

 Az alacsony AMH magas FSH-val (follikulusz stimuláló hormon) párosulhat. Azt tapasztaljuk, hogy ez viszont nem mennyiségi, hanem minőségi változást, romlást jelent a petesejtekben. 

pf.JPG

 

 freepik.com

 

 

 

 

Férfivitamin

Beszéltünk már arról, hogy a férfiak szerencsésebb helyzetben vannak, mint mi, hiszen hímivarsejtjeik akár egész életük során termelődhetnek. A legújabb kutatási eredmények alapján viszont az egészségesnek tartott férfipopuláció átlagos spermaszáma és megtermékenyítő-képessége csökken, hiszen rájuk is hat a stressz, alkoholfogyasztás, dohányzás, ülő munka. Van-e megoldás? Javítható-e a helyzet? Andológus által meghatározott kivizsgálás javasolt, szerencsésebb esetben pedig elegendő lehet megfelelő vitaminkúra. 

Amikor elkezdtem embriológusként dolgozni a FER14 volt az első olyan férfivitamin, ami hatékonynak bizonyult, a páciensek pozitív hatásról számoltak be. Azóta a FER14, ami koncentrált formában tartalmazza az ivarsejtek élettani működésében szerepet játszó vitaminokat, aminosavakat, nyomelemeket és ásványi anyagokat kiegészült D3 vitaminnal és FER14 EXTRA néven kapható. A készítmény magyar fejlesztés, Dr. Szűcs Miklós  andrológusnak köszönhetjük.

Mégis milyen anyagok segíthetik a spermiumok megfelelő működését és miben van ezeknek pontosan szerepe?  Az alábbi összefoglaló táblázatból kiderül.


fer_14_tablazat.gif  
fer14extra_doboz_felirattal.jpg

 

 

 

 

Magyar Asszisztált Reprodukciós Társaság VIII. szimpóziuma

Az asszisztált reprodukció időszerű kérdései

Kicsit vegyes érzésekkel jöttem haza tegnap Harkányból a két napos konferenciát követően. Volt egy-két érdekes előadás, de alapjában véve nem ért sok pozitív meglepetés.

Kiemelnék egy-két dolgot a teljesség igénye nélkül, ami gondolatébresztő lehet számotokra.

Zádori János (Kaáli Intézet, Szeged) Gondolatok az implantációról című előadásában elhangzott, hogy amikor sikertelen egy beágyazódás, akkor nem csak arról van szó, hogy a méh nem megfelelően befogadó, hanem arról is, hogy szelektív, vagyis nem engedi beágyazódni a nem megfelelő embriót. E miatt pedig hálásak lehetünk a természetnek, hogy ez a bonyolult implantációt ellenőrző rendszer nem károsodik az IVF kezelések által alkalmazott gyógyszerek és beavatkozások következtében.

Fülöp István (Róbert Károly Magánkórház) felhívta a figyelmet a T-alakú méh diagnosztikájának a fontosságára, ez a probléma viszonylag egyszerűen műthető és ezzel a teherbeesés esélye jelentősen növelhető.

Az IVF múltja és jövője témakörhöz kapcsolódóan Bodnár Béla (Debrecei Egyetem, ARC) a jogi szabályozás elavultságát sérelmezte. Kovács Péter (Kaáli Intézet, Budapest) beszélt a 40 év feletti páciensek reális esélyeiről. Ehhez kapcsolódott Kőrősi Tamás (Kaáli Intézet, Győr) előadása, ami egy nagyon reális képet mutatott be a magyarországi helyzetről. Főorvos Úr kiemelte a minőségkontroll, a donorfinanszírozás és a korfüggő finanszírozás megoldatlan kérdéseinek fontosságát, ezekben a kérdésekben a kerekasztal beszélgetés során sem jutottak konszenzusra a nagy intézetek vezetői, ami nem csak az idő rövidségének volt köszönhető, hanem annak is, hogy Kaáli professzor Úr nem adta ki a kezéből az egyetlen használható mikrofont. 

Füzessy Maglics Tímea (Krio Intézet) ügyvéd, egészségügyi jogász egy nagyon aktuális kérdést, a donor hímivarsejt felhasználásának szabályozását tisztázta. Igen, lehet Magyarországon külföldi és magyar donor hímivarsejtet felhasználni, ennek menetéről érdemes érdeklődni az adott IVF központban.

Gács Boróka (PTE KK Reprodukciós Központ) pszichológus a reprodukciós zavarok pszichológiai vonatkozásait elemezte és ennek hatásait az orvos-páciens kapcsolatra. Kiemelte, hogy a meddőség 70%-ban meddőség specifikus stresszt okoz, 20%-ban pedig depressziót. A sikertelen beavatkozások során keletkezett veszteség nem kerül feldolgozásra, ami rontja a következő IVF program hatékonyságát. Ebben a sérülékeny állapotban a kapcsolatok érzékenyek, ebbe beletartozik a páciens és a szakszemélyzet közötti kapcsolat, amit segít a megfelelő kommunikáció. Ennek fejlesztése a mi  feladatunk.

Tekse István (Róbert Károly Magánkórház) az inzulin rezisztenciáról tartott előadást, aminek diagnosztikája a kivizsgálás részét kell hogy képezze meddőségi zavar esetén.

Szűcs Kálmán embriológus (Dévai Intézet) visszarepített minket a múltba és előadásában bemutatta hogyan hozták létre Magyarországon az első embriológiai labort 1988-ban.

Uhereczky Gabriella (Forgács Intézet) a 2008-as év módszereit és eredményeit hasonlította össze a 2018-as évivel. Konklúzióként összefoglalva, hogy blasztocisztát érdemes tenyészteni, vitrifikációval fagyasztani és csak indokolt esetben ICSI eljárást alkalmazni. Ehhez a témakörhöz kapcsolódott Fancsovits Péter (Semmelweis egyetem, Baross utcai részleg) előadása ami azt mutatta be, hogy a hagyományos megtermékenyítés magasabb anyai életkor és kevés petesejt esetén is hasonló, vagy jobb eredményeket mutat az ICSI-vel összehasonlítva NEM andrológiai eredetű meddőség esetén, vagyis amikor a spermakép jó. Nánássy László embriológus a hallgatóság soraiból teljesen jogosan megjegyezte, hogy nincs is olyasmi a szakirodalomban, hogy ezekben az esetekben szúrnunk kellene a petesejteket. Hozzátenném, hogy szerintem azt hinni, hogy azzal, hogy mi biológusok bejuttatjuk a spermiumot a petesejtbe (pl. kevés petesejt, vagy 40 év felett) növeljük annak az esélyét, hogy az megtermékenyül, az részünkről egy kontrollmániás, tevékenységi kényszer. Nem kell beleavatkozni a természet rendjébe. És a szakirodalom is ezt igazolja.

Máté Gábor (Pannon Reprodukciós Intézet, Tapolca) felhívta a figyelmet a fény negatív hatására az embriófejlődésben, valamint, hogy ennek mekkora szerepe lehet az embrió szerzett genetikai hibáiban. 

Tándor Zoltán (Debreceni Egyetem, ARC) az Embryoscope-ról tartott előadást. A time-lapse monitorizálással kapcsolatban szerintem a legfontosabb konklúzió, hogy egyfázisú táptalajban vannak az embriók, stabil környezetben, nem kell őket fénynek és hőmérséklet ingadozásnak kitenni, ami fél siker. Ehhez hozzájön, hogy mivel végig tudjuk követni a fejlődésüket sokkal több kiderül számunkra róluk.

Varga Erika (Róbert Károly Magánkórház) és Kaszás Zita (Semmelweis Egyetem, Baross utca) az endometriózissal kapcsolatban tartottak egy-egy előadást. Elmondták, hogy a jelen lévő endometriózis befolyásolja a petesejtek és az embriók minőségét, a műtét után pedig rögtön (1-3 hónap) IVF javasolt.

Szóba került még az ICSI-PICSI kérdés, továbbra is fenntartom a véleményem, hogy külföldön a PICSI-nek nem tulajdonítanak jelentőséget, kiment a "divatból", mivel pozitív hatása nem igazolt. "Ártani nem árt" alapon használható.

Bár a konferencia nem rengette meg az embriológiával kapcsolatos világképemet, Tóth Alexandra doktornővel  (Reprosys Termékenységi Központ) sokat beszélgettünk a PGD/PGS kérdésről az autóban hazafele menet, úgy érzem ehhez a kérdéshez változóban van a hozzáállásom, majd erről is beszámolok.

Soraimat pedig ezzel a mottóval zárom Kőrösi doktor előadásából:

thumbnail.jpg

 A részvételemet támogatta: Ferticad, Reprosys

 

 

 

Chip- új spermaszelekciós módszer

Mikrofluid eljáráson alapuló chip-el 2015-ben találkoztam először az Egyesült Államokban, a tumorsejtek egyesével történő vonalkódos jelölésére használtuk ezt az eljárást. Akkor már látható volt, hogy ez a technológia elterjedőben van a biológia számos területén. Úgy tűnik nem jelent kivételt ez alól az embriológia sem.

Szabó Ferenc andrológus az újítások híve. Ő találta ki, hogy keressünk meg olyan külföldi cégeket, akik különböző spermaszelekciós módszereket ajánlanak. 

A DNS fragmentáció vizsgálható spermaminőségi jellemző. Szerettünk volna egy olyan módszert ajánlani a pácienseinknek, amivel az ép DNS állományú spermiumok jól kiválaszthatóak, mivel a hagyományos szelekciós módszerek (centrifugálás, felúsztatás, morfológián alapuló szelekció, fagyasztás-fragmentált minta esetén) korlátozott hatékonyságúak.

A Fertile Chip használatával a megtermékenyítés nagyobb eséllyel ténylegesen egészséges DNS tartalmú spermiumokkal történik, így kedvezőbbé válhat a szabályos megtermékenyülés és embriófejlődés.
3 típusú chip-el az eljárás AIH, IVF és ICSI esetén is alkalmazható.

 

 

56569043_2366463363372393_4511220123419279360_o.jpg

fertile-ultimate.jpg

fertile.jpg

Ha nem jön a gólya - Mi vizsgálható a férfiaknál?

1. Spermaanalízis

A 3-5 nap önmegtartóztatási időt követően a leadott ondóminta eredményét egy értékelő lapon (spermatogram-SPG) az alábbi WHO-s határértékekhez hasonlítjuk:

  • Térfogat: minimum 1,5 ml
  • Koncentráció: minimum 15 millió/ml
  • Totál spermiumszám: minimum 39 millió/minta
  • Motilitás: minimum 40%
  • Morfológia: minimum 4 % normális

Az ennek megfelelő értékek a normozoospermia kategóriába tartoznak. Az eredmény kiértékelése minden esetben andrológus szakorvos hatásköre.

Az ondómintából STD és tenyésztés is vizsgálható.

2. HBA teszt (Hyaluron Binding Assay)

A HBA-teszt a friss ejakulátumban lévő érett spermiumok arányának megállapítására szolgáló módszer, ami az érett spermiumok hyaluronsavkötő képességén alapszik. Ez a megtermékenyítés folyamatának egyik lépése.  A természetben csak az érett, hyaluronsav-kötő receptorral rendelkező spermiumok tudnak kötődni a petesejt burkában lévő hyaluronsavhoz. Ennek hiánya is állhat ismeretlen eredetű meddőségi probléma hátterében.

Az esetleges fertilitás diagnózisához semmiképpen sem elegendő a teszt által kapott eredmény, de segítséget nyújthat a pár későbbi IVF-kezelési lehetőségeinek kiválasztásában.

 

Az asszisztált hatching (AHA)

Az embriót burok veszi körül, ez a zona pellucida. Az embriók a méh üregébe érve ki kell, hogy keljenek ebből a burokból annak érdekében, hogy be tudjanak ágyazódni. Ez a folyamat a hatching. Bizonyos esetekben (életkor, vastag zona pellucida) szükség lehet az embrió tokjának vékonyítására, megnyitására. Ez a mikromanipulációs eljárás az asszisztált hatching ami mechanikus, kémiai vagy lézeres eljárással végezhető.

Forrás: Reprosys.hu

Az embriók gyorsfagyasztása- Vitrifikáció

A számfeletti, öt napos embriók -amelyek nem kerülnek beültetésre, de minőségileg alkalmasok- mélyhűtve tárolhatók.  Kétfajta mélyhűtési technika ismeretes, a lassú fagyasztás, valamint a kifinomultabb vitrifikáció. Intézetünkben az utóbbi, ultragyors módszert részesítjük előnyben. Vitrifikáció során az embriók víztartalmának nagy részét kivonjuk, ennek segítése érdekében az asszisztált hatching-hez hasonló technikával kiengedjük a blasztocoel folyadékot, majd ezt követően egy speciális oldatsorba helyezzük az embriókat, ami ugyancsak a víztartalom csökkenését eredményezi. Így minimalizáljuk a károsító jégkristályok keletkezését és stabilizáljuk az embriók szerkezetét. Az embriókat tárolása hordozókra helyezve, folyékony nitrogénben történik, -196 C-on. Változatlan körülmények között az embriók korlátlan ideig tárolhatók. Az embriók mélyhűtött tárolása széles körben elterjedt, jól bevált módszer.

forrás: Reprosys.hu

süti beállítások módosítása