További bejegyzések és az oldal folytatása:

www.embrioblog.hu

Igen lehetséges és nem is olyan ritkán.

Egy szeptemberben közzétett tudományos kutatás szerint 6 párból egynél (17%) spontán sikerül a teherbeesés, miután a lombik kezelés hatástalannak bizonyult. A tanulmány több, mint 2000 esetet vizsgál. 

A kutatók azt javasolják, hogy a sikertelen IVF kezelést követően a szakemberek hívják fel a párok figyelmét, hogy az első néhány évben a legmagasabb a spontán teherbeesés esélye. Ezt nyilván több dolog  befolyásolhatja, mint például az életkor, sikertelen kezeléssorozat, a meddőség miértje. Annak ellenére, hogy a tanulmány közelebb visz a meddőség-kezelés hosszabb kimenetelének megértéséhez, nem biztos, hogy pontos, mert nem veszi figyelembe az esetleges fogamzásgátlást és a teherbeesésre tett kísérletek számát.

Meglepő módon a sikeres lombikkezelés utáni spontán teherbeesés aránya egy kicsit ennél alacsonyabb, 15%.

forrás: focus on reproduction

kép: freepik.com

„Azt hittem, hogy a selyem a legpuhább tapintású. De valójában a kisbabám bőre. Nem sejtettem, hogy az ősbizalom ennyire megható. Hogy én leszek az, akibe mindig kapaszkodik, amikor megijed. Akihez hozzábújik, ha fáradt. Aki biztonságot és meleget ad neki bárhol-bármikor. Nem tudtam, hogy lehetek ennyire fáradt és nyúzott. Közben meg boldog. Azt gondoltam, hogy nevetséges az, hogy mindenki a saját gyerekét tartja a legszebbnek. Aztán beálltam a sorba. Mert az én gyerekem a legszebb. Nekem mindenképp és örökre. Azt hittem, hogy ha gyerekem lesz, az valami fantasztikus dolog lesz. És igazam lett."

Ezeket a sorokat a kislánya első születésnapjára írta Anikó, amit hat év hosszú küzdelem előzött meg. 6 sikertelen lombik és 3 spontán – vetéléssel végződő – terhesség után nem volt más út számukra, mint a petesejt donáció.

"A mi történetünkben a donáció azért jött szóba, mert 35 éves voltam, amikor megismertem a férjem és 6 évet töltöttünk azzal, hogy lombik eljárásokban vettünk részt. Egészségügyi okokat sosem tártak fel a sikertelen terhességek és lombikok mögött, de ennek ellenére az idő előre haladtával rákanyarodtunk a petesejt donációs megoldásra. Amennyire nem volt szerencsénk a lombik eljárások során, a petesejt donáció lehetőségét egy kedves ismerőstől hallottuk, az Ő által ajánlott orvosokkal és klinikával vettük fel a kapcsolatot és az első beavatkozás után 9 hónappal megszületett az egészséges és gyönyörű kislányunk."

1,5 évvel később pedig megszületett a donorbaba.hu oldal is. Anikó a férjével együtt fontosnak tartja, hogy a petesejt-, embrió-, és spermium donáció lehetőségéről minél több hiteles információ legyen elérhető.

"Annak ellenére, hogy a munkám során orvosokkal dolgozom, tájékozottnak és nyitottnak tartom magam, a petesejt donációról először az ötödik sikertelen lombik után esett szó. Addig fel sem merült. Akkor már benne voltunk 5 éve és túl voltunk 8 sikertelen próbálkozáson."

A donorbaba.hu egy teljességgel non-profit, önkéntességi alapon működő kezdeményezés, melynek célja elsősorban az információ átadás, a társadalom érzékenyítése és közösségformálás.

"Magyarországon jelenleg ezek nem elfogadott és nem támogatott opciók a gyermekáldással kapcsolatos nehézségekkel küzdő párok számára, holott sokaknak csak ezen lehetőségek valamelyike nyújthatja az egyetlen megoldást, hogy gyermekük szülessen. Amikor valaki ezzel szembesül, akkor a sokkon túl azt tapasztalhatja, hogy a téma rendkívül hiányos, nehéz kiegyensúlyozott és tárgyilagos információkra bukkanni."

Külföldön ennek a területnek is sokkal nagyobb „történelme" és sokkal nagyobb szakirodalma létezik, ezért Anikóék felkeresték a brit Donor Conception Network-öt, akik partnerükké fogadták a Donobabát és szakmailag támogatják munkájukat.

"Jelenleg azon dolgozunk, hogy hazai szakembereket is magunk, és az ügy támogatása mellé állítsunk, akik hiteles, objektív tájékoztatást, segítséget nyújthatnak a petesejt-, embrió-, és spermium donáció után érdeklődőknek."

"A rendelkezésre álló genetikai információk mennyisége ma már olyan hatalmas, hogy a hímivarsejt- és petesejt donorok anonimitását, valamint az adományozásból fogant gyermekek védelmét a törvény lassan már nem tudja garantálni."- írja egy tegnapelőtt (2019.08.19.) megjelent szakmai publikáció.

Magyarországon nem gondolnám, hogy ennyire sürgető ez a probléma, de mindenképpen ebbe az irányba haladunk, hiszen egyre inkább elterjedt a külföldi donorok igénybevétele. 

"Három évvel ezelőtt Joyce Harper, az ESHRE PGD konzorciumának egykori elnöke két londoni kollégájával arra figyelmeztetett, hogy (Angliában) a ivarsejt-donorok anonimitását, a helyi jogszabályok követelményeitől függetlenül, már nem lehet garantálni. Az egyének genetikai információinak mennyisége annyira gyorsan növekszik, hogy a ivarsejt-adományozás és a szülők anonimitásra vonatkozó döntése valószínűleg rendkívül nehezen lesz betartható. 

Csupán három év elteltével eljött az idő, hogy hármójuk közül az egyikük, egy genetikus, Dr. Debbie Kennett a londoni University College munkatársa elmondta a Progress Educational Trust / Liverpool Egyetem ülésén, hogy eljutottak egy olyan szintre, amikor az adományozók névtelensége lényegében a múlté. 

Drasztikus nyilatkozata mögött az áll, miszerint közvetlen a pácienseknek elérhető teszteket már több mint 30 millió ember vette igénybe a világon. Ez olyan sok -mondta Kennett- hogy csak idő kérdése mielőtt kiderül az anonim adományozók kiléte. Egy internetes oldal, az ancestry.com önmagában 20 millió taggal büszkélkedik, akik csatlakoztak egy részletes eredet-kutatáshoz. Már 6,25% -ban egyező DNS tartalom közös másodunokatestvéri, ükszülői vagy üknagynéni/ nagybácsi kapcsolatot jelenthet. Ennek ellenére a valós életben való egyezéshez általában szükség van bizonyos összefüggési információk meghatározására, bár ez lehet olyan egyszerű, mint az életkor vagy a helyszín. Ahogy haladunk visszafele az időben és egyre kevesebb DNS közös, annál szélesebb a lehetséges kapcsolatok köre- magyarázta Kennett.

Tehát mit jelent mindez az anonimitás szempontjából a harmadik féltől származó ivarsejt-adományozás esetén? Először is az így született emberek DNS-teszt segítségével kutathatnak a biológiai szüleik után, a recipiens szülők pedig tesztelhetik a gyermeket az adományozó és más testvérek azonosítására. Ezen kívül az adományozók is kereshetik az adományozásból származó utódaikat. Ezeknek a lehetőségeknek a szempontjából, a donornak (vagy a donációból született gyermeknek) nem kell benne lennie az adatbázisban elég DNS-egyeztetés és körülmény-azonosítás. 

Ezeknek a fejleményeknek az adományozókra és az adományozott személyekre gyakorolt ​​személyes következményei rendkívül nagyok, különösen azok számára, akik olyan időben adományoztak vagy fogantak amikor az anonimitás törvényi követelmény volt, vagy még mindig fennáll (pl. Magyarország). Az ESHRE Nemzeti Képviselői Bizottsága által 2015-ben végzett, a reprodukcióra összpontosító felmérés azt találta, hogy 29 európai országból 12-ben még mindig törvényben előírt az anonim donáció.

Úgy tűnik mégis, hogy a gyermekek és az adományozók biztonságának és magánéletének jogi védelmét szolgáló törvényeknek kevés hatása van az egyéni genetikai vizsgálatokból származó információkkal szemben. És ha a jogalkotás már nem képes megtenni, ki vagy mi tudja védeni az érintett felek magánéletét és érdekeit? Az összes donációból származó gyermek és minden ivarsejtdonor esetén fennáll a nyilvánosságra hozatal kockázata - mondta Kennett, a donorok névtelenségének kora lejárt.

Ez a fejlődés gyors és látszólag visszavonhatatlan, még a termékenység gyorsan változó világában is. Ez azt is jelenti, hogy maga a meddőségi szakma hirtelen új felelősségvállalással kell, hogy szembenézzen, méghozzá annak biztosításával, hogy a donorok és a recipiensek tudatában legyenek az azonosítás kockázatával, és megkapják a megfelelő támogatást és tanácsadást, akár egy hozzáértő ügyvéd személyében."

Eredeti publikáció forrása: www.focusonreproduction.eu/article/News-in-Reproduction-Gamete-donation

Az embrió első 24 órája magában foglalja az emberi petesejt és hímivarsejt útját a megtermékenyítés időpontjától az embrió első osztódásáig, a 2-sejtes állapotig. A megtermékenyítés előkészítéseként a petesejt elvégzi az első meiotikus osztódást, aminek eredményeként megjelenik az első poláris test. A specifikus kinázok a II. metafázisban leállítják az osztódást és a kromatida párok felsorakoznak az osztódási orsóban. Ez az orsó-kromatid komplex általában az sejtplazmában található, az első poláris test alatt.

A megtermékenyülés önmagában nem egyedülálló esemény, hanem rendezett események összetett menete, ami egy kaszkádot eredményez. Ezt a spermium és a spermium-specifikus fehérjék jelenléte indítja el, amelyek aktiválják a petesejtet és előidézik benne a meiózis folytatódását kiváltva ezzel az utolsó érési lépést. Az osztódási orsó blokkja felszabadul, lehetővé téve az orsó fő funkcióját: a kromatida párok szétválasztását, amely két kromatidát eredményez. Az egyik a petesejt belsejében marad, a másik pedig az orsó mikrotubulusaival az újonnan kialakuló második poláris testbe választódik ki. A második poláris test kialakulásának folyamata általában körülbelül 1,5-3,5 órát vesz igénybe, miután a hímivarsejt bejutott a petesejtbe.

4-5 órával a megtermékenyítést követően, egy időben megkezdődik az apai és az anyai sejtmagvacskák kialakulása. Az idő múlásával mindkét magvacska növekszik és középirányba vándorol. Miután az egyes sejtmagvacskák teljes DNS állománya lemásolódik a sejtciklus-gépek készen állnak az első osztódásra, hogy létrehozzák a 2-sejtes embriót. Mindkét magvacska membránja feloldódik és létrejön az új embrió genomja. 

A fentiekben vázoltakhoz bonyolult molekuláris és celluláris események szükségesek. 

kép: technokrata.hu

A human chorio-gonadotropin egy hormon, ami akkor mutatható ki, amikor az embrió beágyazódik. Érdekességként megemlíteném, hogy az embrió 3 napos állapotban már elkezdi a HCG hormon termelését, ami az anyai vérben a beágyazódást követőn kezd mérhetővé válni. 4-5. terhességi hétig az értéke kb. 2 naponta duplázódik, a duplázódás lassul, majd 7. terhességi héttől stagnál. 1000 HCG egység alatt az ultrahangon nem látható még semmi.

Vérből (reggeli vérvétel) a hormont az ovulációt /petesejtleszívást  követő 14. naptól érdemes ellenőrízni. Ekkor az értéknek közel 80 egységnek kell lennie, szintjét a beágyazódás ideje módosítja.

Egy 2019 májusi publikáció (Zhu W és mtsai) alapján azt mondhatjuk, hogy a fejlettebb blasztociszták magasabb kezdeti hormonszintet eredményeznek a beültetést követő 9-16. ciklusnapon, majd ez az érték a későbbiekben kiegyenlítődik.

A fagyasztott embrióbeültetés is magasabb HCG szintet mutat a friss ciklushoz viszonyítva. Az értéket az ikerterhesség és a méhen kívüli terhesség is befolyásolja.

A petesejtleszívás után kívülről beadott HCG természetesen ugyancsak módosítja a mért eredményt.

Elmondhatjuk, hogy bár a vérből kimutatott β-HCG értéke egyénileg kicsit eltérhet, de a vizelettesztekénél még mindig pontosabb információval szolgál.

ábra: http://ftp.bmrb.wisc.edu

Az ivarsejt-, valamint az embrió donációt Magyarországon az egészségügyi törvény szabályozza. Amellett, hogy nehéz az elavult és nem mindenre kiterjedő törvényen eligazodni, még nehezebb a való életben boldogulni, ha adományozásra lenne szükségünk.

Petesejt esetén a rokon adományozás tűnik jelenleg egyszerűbb megoldásnak, viszont én azt gondolom ennek a lelki vonatkozása talán nehezebb az anonim donációénál. Ez utóbbi jelenleg nincs megoldva hazánkban, nem könnyű olyan 35 éven aluli, egyszer szült hölgyet találni, aki szinte ingyen, minimális költségtérítés fejében hormonális stimulációnak, valamint altatásos műtétnek tenné ki magát a közjó érdekében.

De nem kell messzire mennünk, mert pl. Csehországban tökéletesen megszervezett formája van az anonim petesejt donációnak, bár gondolom ehhez a törvényük korszerűsítése is kellett.

Tehát mit tehet az ember, ha nincs olyan rokona, aki petesejtet adományozna számára (vagy egyszerűen csak idegenkedik ettől a megoldástól)? Elmegy egy környező országba, ahol akár magyar anyanyelvű orvos fogadja és meg van oldva a probléma. 

A hímivarsejt adományozás akárcsak a törvényben, az életben is sokkal egyszerűbb dolog. Bár ezen a fronton nincs rokon donációra lehetőség, viszont a "spermabotrány" néven elhíresült időszaktól eltekintve az anonim donáció egészen jól megoldott Magyarországon. A magyar minták száma ugyan jelenleg korlátozott, de beszerezhetőek spermabankokból, vagy az egyes meddőségi intézetekben, akik saját célra, saját pácienseknek szűrhetnek donorokat. Külföldi minta megvételére is van lehetőség közvetlenül külföldi spermabankoktól, pl. termékenységi központ közvetítésével akár egy internetes felületen keresztül is.

A legjobb megoldás petesejt és hímivarsejt esetén is egy nagy magyar sejtbank lenne, magyar mintákkal.

Az embrió donáció nem annyira elterjedt formája az adományozásoknak. Viszonylag kevesen keresnek felajánlott embriót. Itt a kereslet-kínálat nagyjából egyensúlyban van. Egy-egy intézetben mindig van évente 4-5 olyan pár akik lemondanak a fagyasztott embrióikról felajánlva azt mások számára.

kép: freepik.com

A számfeletti embriók létrehozásának elsődleges célja, hogy az embriók fagyasztva tárolásával lehetőség legyen újabb embrióbeültetésre. Amikor megszületik a kívánt számú gyermek lehetőség van ezen embriók eladományozására.

Embrió adományozásnak nevezzük, amikor egy pár/egyedülálló donációs céllal lemond az embriójáról, amit az adott egészségügyi intézmény egy másik párnak/egyedülállónak adományoz asszisztált reprodukciós eljárás keretein belül.

Ki kaphat embriót?

Embriót minden fogamzóképes korban lévő házas, élettársi kapcsolatban lévő, vagy egyedülálló nő kaphat, akinek olyan egészségügyi problémája van, ami miatt nem lehet genetikailag saját gyermeke. Embriótranszfer adományozott embrióval akkor jöhet létre például, amikor fennáll a férfi és a nő együttes infertilitása, a pár mindkét tagjának súlyos örökíthető genetikai terheltsége van, vagy legalább egyoldali genetikai terheltség van jelen. Akkor is lehetséges, amikor az adományozott petesejttel vagy hímivarsejttel végzett assszisztált reprodukciós eljárások ismételten sikertelennek bizonyultak.

Ki adhat embriót?

Az embrió "tulajdonosa" nyilatkozatban kijelenti, hogy adományozás céljára, ellenszolgáltatás nélkül lemond az embriójáról/embrióiról az adott egészségügyi intézet javára. Embrió adományozás anonim módon lehetséges, sem konkrét személy, sem rokon részére nem donálható embrió a jelenlegi magyar törvények alapján.

A donor embrió kiválasztása fenotípusos tulajdonságok alapján történhet (szülők szemszíne, hajszíne, testalkata, stb).

Egy reprodukciós eljáráshoz csak ugyanazon adományozó embriói bocsáthatók rendelkezésre! Az adományozott embriók felhasználása során biztosítani kell, hogy az ugyanazon szülőktől származó utódok száma különböző személyeknél elvégzett reprodukciós eljárások során nem haladhatja meg a kettőt. 

Ugyancsak a törvény hiányosságát mutatja, hogy míg az embrió donáció lehetséges Magyarországon az úgynevezett "kettős donáció"-ra (petesejt és hímivarsejt egyidejű adományozása) nem tér ki a szabályozás. 

Forrás: 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 

Kép: freepik.com

A sperma donáció kérdése, a petesejt adományozáséhoz hasonlóan az egészségügyi törvény hatálya alá esik, viszont ennek szabályozása sokkal egyszerűbb. Rettentő koránról, 1776-ból származik adat, ami beszámol a hímivarsejtek fagyasztva tárolásáról. Az első spermabankot azonban csak 1965-ben hozták létre, Magyarországon ez a hatvanas évek végére tehető.

Hímivarsejt adományozás alatt a tudomány azt a folyamatot érti, amikor egy férfi  (donor/adományozó)  megtermékenyítésre képes hímivarsejt-készletét önkéntesen, anonim módon felajánlja.

Ki kaphat hímivarsejtet?

Az a házaspár/élettársak, vagy egyedülálló nő, aki erről a szándékáról nyilatkozik. Ennek természetesen ugyancsak lehet orvosi indikációja. Házaspár/élettársak esetén a férj/élettárs beleegyezésével végzett beavatkozás eredményeként született gyermek mindkettejük törvényes gyermeke.

Ki adhat hímivarsejtet?

Olyan egészséges, cselekvőképes 18 és 35 év közötti férfi, aki többlépcsős, ingyenes kivizsgáláson esik keresztül, ami alapján bebizonyosodik, hogy hímivarsejt-mintája donációra alkalmas. A petesejt donációval ellentétben az egyetlen opció  az anonim, titkos sperma adományozás.

Az ivarsejt adományozást az egészségügyi törvény szabályozza. Vannak akik azt gondolják, hogy a petesejt adományozásra vonatkozó rész túlszabályozott, én inkább úgy fogalmaznék, hogy újításra szorul.

Petesejt adományozás alatt a tudomány azt a folyamatot érti, amikor egy nő egy, vagy több megtermékenyíthető petesejtet önkéntesen adományoz (donor/adományozó) egy másik nő (recipiens/adományozott) számára. Célja a meddőség kezelése, ami a működőképes petesejtek hiánya miatt jött létre. 

Ki kaphat petesejtet?

Azok lehetnek petesejt recipiensek, akiknek nincs saját, megtermékenyítésre alkalmas petesejtjük, Akiknél  fennáll  a petefészekműködés hiánya (korai petefészek kimerülés, rezisztens petefészek tünetegyüttes, kemo- vagy sugárterápia) következtében kialakult korai menopauza, a petefészek szerzett hiánya, gonad dysgenesis, súlyos örökletes megbetegedés átvitelének lehetősége, többszöri sikertelen IVF-ET vagy ICSI kezelés, előrehaladott életkor.

Kik adhatnak petesejtet?

Ivarsejt-adományozásra az a személy jogosult, aki az adományozás törvény által meghatározott egészségügyi feltételeinek megfelel, és ivarsejtjei orvosi szakvélemény alapján egészséges utód létrehozására nagy valószínűséggel alkalmasak.

Petesejtet Magyarországon 35. életévét be NEM töltött nagykorú, cselekvőképes személy adományozhat, akinek legalább egy saját gyermeke született már.

• Rokon donáció

Célzottan, konkrét  (ismert) személy számára a polgári törvénykönyv szerint a recipiens nő közeli hozzátartozója, oldalági rokona, testvére házastársa, illetve a recipiens férjének közeli hozzátartozója is adományozhat petesejtet, a férj egyenes ági rokona és testvére kivételével (biológiai összeférhetetlenség). A férj testvérének házastársa, élettársa is lehet adományozó. A törvény célja, hogy a családon belüli reprodukció saját génállománnyal valósuljon meg. 

• Anonim donáció

A donor és a recipiens nem ismerhetik egymást. Az adományozás ellenszolgáltatás nélkül, önként történik, kizárólag egészségügyi szolgáltató részére lehetséges. A recipiens megfogalmazhatja a donorra vonatkozó igényeit (külső megjelenés elsődleges jegyei), amelyet  az egészségügyi intézmény megpróbál teljesíteni. 

Egy reprodukciós eljáráshoz csak ugyanazon adományozó ivarsejtjei bocsáthatók rendelkezésre! Mindkét típusú adományozás esetén a donorok kivizsgálása szigorú,  jogszabályhoz kötött, ahogyan az egész procedúra dokumentációja is. Egyetlen donortól maximum négy gyermek születhet különböző recipiensek esetében. Az egészségügyi intézmény az adományozónak, kizárólag az eljárás során keletkezett költségeit köteles utólag megtéríteni. A petesejt az emberi test része, vele való kereskedés szervkereskedelemnek minősül, így tilos.

Női ivarsejt fagyasztás adományozás céljára lehetséges, de a recipienssel összehangolt friss ciklusban történő petesejtnyerés sokkal magasabb sikerarányt biztosít.

Felmerül a kérdés, hogy érdemes-e petesejtet fagyasztatni fiatalon, a saját sejt biztosítása érdekében. Sajnos Magyarországon a törvény ebben is szigorú, nem engedi az úgymond "szociális indikáció" miatt történő petesejt fagyasztást.

Vannak olyan kérdések is, amikre a jelenlegi törvény nem tér ki, mint például az "egg sharing", a petesejt elosztás, ami egy adott donor egy ciklusából származó sejtek elosztásának lehetősége több recipiens között.

A törvény sajnos elavult, hiányos, változtatásra szorul, nem érint fontos, mára már aktuálissá vált kérdéseket, amiknek eldöntésében jelenleg a Humán Reprodukciós Bizottság állásfoglalása az irányadó.

Forrás: 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet "Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról."